Szívtelen sportirányítás

Népszava-összeállítás
2014. ápr 17. 05:53

Ha a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) méltatlannak tartja, hogy a Gerevich-ösztöndíj majd egymilliárd forintos összegéből mindössze 28 forinttal részesülnek a világversenyekre készülői sportolói és edzői - a történetről tegnapi lapszámunkban cikkeztünk -, akkor a Magyar Szervátültetettek Szövetsége (MSZSZ) egyenesen megalázva érezheti magát: a magyar sportirányítás nem képes mindössze 10 millió forintot adni, hogy a transzplantált versenyzők kiutazhassanak az augusztusi krakkói Európa-bajnokságra.

Az MPB és a MSSZ problémája hasonló: mindkét szervezet azt kifogásolja, hogy az állami dotáció mértékének meghatározása előtt nem zajlott egyeztetés. Ennyit kaptok, és kész! Ha nem tetszik, háborogjatok! Meg is teszik.

A szervátültetettek szövetségének elnöke, Székely György nyílt levelezést folytatott Szekeres Pállal, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért helyettes államtitkárával, majd mivel dűlőre nem jutottak, Simicskó István államtitkárhoz fordult."Ma ott tartunk, hogy mi továbbra is kérünk, ők meg elutasítanak" - számolt be a jelenlegi helyzetről a szervezet első embere.

Rámutatott, a gondok azzal kezdődtek, hogy az új Sporttörvény értelmében megszűnt a FONESZ (Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége). A fogyatékos személyek sportjának legnagyobb hazai ernyőszervezeteként a több százmillió forintos állami támogatást az eredményesség és egyéb kritériumok alapján osztotta szét.

A FONESZ-szel egyetemben megszűnt az a pontrendszer is, amellyel meghatározták, ki mennyi pénzben részesülhet. "Ennek az lett a következménye, hogy versenyzőink két évvel ezelőtt nem jutottak el a zágrábi Európa-bajnokságra, miként az idei kontinensviadalról is lemaradnak.

Pedig ezeken az eseményeken a magyar csapat korábban egymás után hatszor lett Európa legeredményesebb együttese, olyan nemzeteket megelőzve, mint Anglia vagy Franciaország" - újságolta Székely. Tízmillió forint körüli összegre van szükség a részvételhez.

Az indulók az utazásukat maguk fizetik, a szállásra, élelmezésre, regisztrációs kiadásokra fordítanák a pénzt. A dotációt azzal az indokkal tagadja meg a sportirányítás, hogy nincs nemzetközi kvalifikációs rendszer, kvázi szabadidősportnak tekinthető, amit a transzplantáltak művelnek, kimondva-kimondatlan, komolytalannak tartják az egészet.

Székely egyfelől azzal reflektál minderre, hogy itthon van kvalifikáció, másfelől azzal, hogy nemzetközileg azért nincs, mivel a világban, a paralimpiai sportolókhoz képest is, kevés transzplantált ember sportol. "Hazánkban mintegy 3500 szervátültetett ember él, de ebbe beletartozik a csecsemőkorúaktól kezdve a meglett korúakig mindenki. A szervátültetettek sportjában nincs pénz, sem nemzetközi vonalon, sem mifelénk" - rögzítette az elöljáró.

Az MSZSZ-nél azonban nem értik, mire föl a hátrányos megkülönböztetés. Amikor valaki balesetben elveszíti a lábát, nem úgy jön ki a kórházból, hogy akkor most ő paralimpikon lesz. Hanem mindenekelőtt hogy ne legyen öngyilkos. Fizikai és lelki rehabilitáción kell keresztülmennie. Ennek a legjobb eszköze a sport. Ha jól megy, versenyezni kezd, s ha még eltökéltebb, kijuthat akár egy paralimpiára. Hasonló folyamatok zajlanak le az értelmi fogyatékosoknál, a siketeknél, a sport esetükben is a lelki változás eszköze, minőségi változást okoz az életükben. A transzplantált emberek súlyos betegségből felépülve úgy érezhetik, visszakapták az életüket.

Ezzel meg kell tanulniuk együtt élni, meg kell tanulniuk élvezni az életet. A sport, önmaguk és az ellenfelek legyőzése, értelmet ad, a létezés érzését erősíti.

"A paralimpikonok és a transzplantáltak egyaránt a rehabilitáció miatt kezdenek sportolni!" - nyomatékosítja Székely, miért tartja elfogadhatatlannak a megkülönböztetést, kivált, amikor a sport legfontosabb mértékegysége az eredményesség, márpedig ezen a téren az MSZSZ példaértékkel szolgál.

"Milyen sportszakmai és jogi alapokon nyugvó szakpolitikai döntés az, mely nem veszi figyelembe az általa érintett szövetségek és sportolók véleményét és érveit?

Milyen sportszakmai és jogi alapokon nyugvó szakpolitikai döntés az, mely nem veszi figyelembe az ENSZ, Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól deklarációjában foglaltakat: [Biztosítsák a fogyatékossággal élő személyek számára a fogyatékosság típusához igazodó, speciális rekreációs és sporttevékenységek szervezésének, fejlesztésének és az ezekben való részvételnek a lehetőségét, valamint a velük kapcsolatos képzést, edzést és a szükséges forrásokat, másokkal egyenlő feltételek mellett]" - írta januárban Szekeresnek Székely.

A kérdés megválaszolásra vár.