Letölthető  .doc 

 

 


A
Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi
Szövetségének
módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalt
Alapszabálya
2014.

 

Alulírottak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, továbbá a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról; valamint a 2011. évi CLXXXI. törvény a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról rendelkezései alapján a Szövetség módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabályát a következők szerint állapították meg:


1. A Szövetség adatai

A Szövetség önkormányzati elven működő civil szervezet.

A Szövetség neve: Magyar Szervátültetettek Országos Sport, Kulturális és Érdekvédelmi Szövetsége (MSzSz), (angol neve: Hungarian Transplant Federation, röv.: HTF) a továbbiakban: Szövetség.

Székhelye: 1146 Budapest, Istvánmezei u 1-3.

A Szövetség működési területe: Magyarország

A Szövetség jogi személy.

A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.


2. A Szövetség célja, tevékenysége, sporttal kapcsolatos feladatai:

2.1. A Szövetség célja

A tagszervezetek érdekeinek képviselete az államhatalom, a közigazgatás és a szakigazgatás országos hatáskörű intézményei előtt, tagszervezetek sport, kulturális és érdekvédelmi tevékenységének összehangolása, sport, kulturális és érdekvédelmi rendezvények szervezése, valamint a tagszervezetek egyéni tagjainak érdekképviselete a tagszervezet ilyen irányú megkeresése esetén.

2.2. Az Szövetség tevékenysége

Az Szövetség céljai megvalósítása érdekében - Magyarország Alaptörvénye XIX. és XX. cikkei alapján - érdekvédelem, emberi- és állampolgári jogok védelmét, az Egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 141.§-a szerint egészségügyi rehabilitációs tevékenységet, a 2011. évi CLXXXIX. tv. (a helyi önkormányzatokról) 13. § (1) bek. 4. és 15. pontja teljesítésével szociális, sport, ifjúsági ügyeket - a 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 20. pont alapján végzi.
Továbbá minden olyan tevékenységet, amely jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

Az Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez;

Az Szövetség gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja;


3. Szövetségi tagság keletkezése, megszűnése

3.1. A Szövetség rendes tagja lehet minden olyan egyesület vagy alapítvány (ezeken belül sportszervezet, sportiskola) amely a Szövetség céljainak elérésében részt kíván venni, továbbá a Szövetség alapszabályát elfogadja, megfelel az alapszabályban írt feltételeknek, valamint a tagfelvételéhez az elnökség hozzájárul.
Az Szövetségi tagság a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

3.2. A tagfelvétel kérdésében az elnökség - a 2013. évi V. tv. (Ptk.) 3:67 § -ben meghatározott közgyűlési jogkört a 3:80 § m.) pontja alkalmazásával, átadott hatáskörben - dönt. A Szövetségbe való belépés és az Szövetségből való kilépés önkéntes. A tagfelvételi (belépési) kérelmet a Szövetség elnökéhez kell eljuttatni, aki azt köteles döntésre az Elnökség soron következő ülése elé terjeszteni. A felvételről vagy annak elutasításáról az ülést követő 8 napon belül írásban kell a jelentkezőt értesíteni. A döntés ellen az érintett annak kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban fellebbezéssel élhet, melyről a Közgyűlés soron következő ülésén dönt.

3.3. A Szövetségi tagság megszűnik:

  • a) a tag kilépésével;
  • b) a tagsági jogviszony Szövetség általi felmondásával;
  • c) a tag kizárásával;
  • d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

a) A Szövetségi tagság kilépéssel történő megszűnése a Szövetség elnökségével való írásbeli közléssel, minden egyén aktus nélkül hatályossá válik. A kilépési szándékot a Szövetség elnökéhez címzett nyilatkozatban, írásban kell bejelenteni. A kilépő tag tagsági jogviszonya, azaz jogai és kötelezettségei a bejelentéssel egyidejűleg szűnnek meg. A Szövetség elnöke köteles a kilépésről a többi tagot a következő közgyűlésen tájékoztatni. A tagot az Szövetség elnöke törli a tagjegyzékből.

b) Ha a tag nem felel meg az Alapszabály tagsági feltételeinek, az elnökség a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
A tagsági jogviszonyt a taghoz intézett indokolt írásbeli nyilatkozatával 30 napos felmondási idővel mondhatja fel. A felmondást az érintettel írásban kell közölni. Postai úton történő közlés esetén az átvétel megtagadása, illetve a kézbesítés második megkísérlését követő „nem kereste” jelzés esetén a kísérletet követő 5. munkanapon a határozatot kézbesítettnek kell tekinteni.
A felmondásra történő javaslattétel az Elnökség hatáskörébe tartozik. A felmondásról a Szövetség közgyűlése egyhangúan dönt. A felmondási idő alatt a tag köteles a Szövetség felé elszámolni az átvett eszközök, birtokában lévő dokumentáció, pénz vagy egyéb dolog vonatkozásában.
Az érintett tag a felmondást kimondó határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért, mely jogorvoslati kérelmet legkésőbb a 15 napos határidő utolsó napján, a Szövetség közgyűlésének címezve, az elnökséghez kell benyújtani, vagy postára adni. Az elnökség a jogorvoslati kérelmet 5 napon belül a közgyűlés elé terjeszti. A felmondás elleni jogorvoslati kérelem tárgyában a közgyűlést a jogorvoslat iránti kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.

c.) A tagnak jogszabályt, az Szövetség alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely Szövetségi tag vagy Szövetségi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

  • Az eljárás során az érintett tagnak lehetőséget kell adni arra, hogy védekezését álláspontját akár szóban, akár írásban előterjessze, bizonyítási eszközeit megjelölje.
  • A kizárásról szóló határozatot indoklással (alapjául szolgáló tények és bizonyítékok megjelölésével) az érintettel írásban kell közölni. Postai úton történő közlés esetén az átvétel megtagadása, illetve a kézbesítés második megkísérlését követő „nem kereste” jelzés esetén a kísérletet követő 5. munkanapon a határozatot kézbesítettnek kell tekinteni.
  • A kizárással érintett tag a kizárást kimondó határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért, mely jogorvoslati kérelmet legkésőbb a 15 napos határidő utolsó napján, a Szövetség közgyűlésének címezve, az elnökséghez kell benyújtani, vagy postára adni. Az elnökség a jogorvoslati kérelmet 5 napon belül a közgyűlés elé terjeszti. A kizárás elleni jogorvoslati kérelem tárgyában a közgyűlést a jogorvoslat iránti kérelem kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra össze kell hívni.
  • A kizárás közlését követően a kizárt tag köteles haladéktalanul a Szövetség felé elszámolni az átvett eszközök, birtokában lévő dokumentáció, pénz vagy egyéb dolog vonatkozásában.

3.4. A Szövetség pártoló tagságot szervezhet. A Szövetség pártoló tagja lehet az, aki belépésével csak támogatni kívánja a Szövetségi célok megvalósítását, az Elnökség pártoló tagnak javasolja, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, a belépési nyilatkozatot aláírja és kötelezettséget vállal az Szövetségi célok megvalósításának anyagi támogatására. Az ilyen tag az Szövetség tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz rész. A pártoló tag felvételéről való döntés az Elnökség hatáskörébe tartozik. Jogi személyiségű pártoló tagok jogaikat és kötelezettségeiket csak bejegyzett képviselőik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.

3.4. A Szövetség tiszteletbeli tagságot adományoz a Szövetség céljai elérésében kiemelkedő segítséget nyújtó természetes személyeknek. A tiszteletbeli tag felvételére történő javaslattétel az Elnökség hatáskörébe tartozik. Az ilyen tagot a Szövetség közgyűlése egyhangúan választja meg e tagságra.

3.5. A pártoló és a tiszteletbeli tag a Szövetség szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt és vezető tisztségviselővé nem választható.

 

4. A tagok jogai és kötelezettségei

4.1. A rendes tag jogai:

  • a)  a Szövetség közgyűlésén tevékenységében és rendezvényein részt venni
  • b)  A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
  • c)  képviselője választható és választhat a Szövetség tisztségére, szervezetébe
  • d)  képviselője útján szavazati joggal részt vehet a Szövetség közgyűlésein
  • e)  észrevételeket, javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint szerveinek működésével kapcsolatban
  • f)  tájékoztatást igényelhet a Szövetség bármely tevékenységéről
  • g)  igénybe veheti a Szövetség szolgáltatásait, a kiadványain feltüntetheti Szövetségi tagságát
  • h)  a Szövetség törvénysértő határozatát bíróság előtt a meghozataltól számított 30 napon belül megtámadhatja
  • i)  A tag tagsági jogosultságait személyesen gyakorolja.

4.2. A rendes tag kötelezettségei:

  • a) eleget tenni az alapszabályban vagy a közgyűlés határozataiban előírt kötelezettségeinek
  • b) az önként vállalt egyéni feladatokat teljesíteni
  • c) Szövetségi taghoz méltón viselkedni
  • d) a Szövetség jó hírét kelteni és védeni
  • e) a tagdíjat évente egy alkalommal, tárgyév február 28. napjáig megfizetni. A tárgyév június 30. napját követően belépő tag a tárgyév fennmaradó részével időarányos tagdíjat kell fizetni. A tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg.
  • f) nem veszélyeztetheti a Szövetség céljainak megvalósulását.

4.3. A pártoló és tiszteletbeli tag jogai:

  • a) A Szövetség szerveinek ülésén tanácskozási joggal vehet részt
  • b) Javaslatokat, észrevételeket tehet a Szövetség működésével kapcsolatban.
  • c) Részesülhet a Szövetség által nyújtott kedvezményekben.

4.4. A pártoló tag kötelességei:

  • a) Az alapszabály betartása.
  • b) Vagyoni hozzájárulás megfizetése, az Szövetségi vagyon megóvása.
  • c) A Szövetség célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása.
  • d) A Szövetség célkitűzéseinek és elveinek megfelelő magatartás.

 

5.   Az Szövetség szervezete

5.1.   A Szövetség döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés nyilvános mely csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. Azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vesznek meghívottként részt.

5.2.   A közgyűlés hatáskörébe tartozik

  • a) az alapszabály módosítása;
  • b) a Szövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
  • c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, az elnökség elnökének és alelnökének kijelölése
  • d) az éves költségvetés elfogadása;
  • e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az Szövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
  • f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Szövetséggel munkaviszonyban áll;
  • g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Szövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  • h) a jelenlegi és korábbi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más Szövetségi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  • i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
  • j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és
  • k) a végelszámoló kijelölése;
  • l) taggal szembeni felmondásról, kizárásról döntéshozatal;
  • m) tiszteletbeli tag felvételéről döntés;

5.3.   A Közgyűlés a tagok összessége, amely a Szövetséget érintő minden kérdésben dönthet. Az elnök vagy a tagok legalább egyharmadának az ok és cél megjelelősével történő, írásban előterjesztett kérelme alapján rendkívüli közgyűlést kell összehívni.
A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a tagok legalább egytizede - az ok és a cél megjelölésével - kéri.  Ezen esetekben a közgyűlést az erre vonatkozó kezdeményezés vagy bírósági határozat kézhezvételétől 30 napon belüli időpontra kell összehívni.
A közgyűlésre minden tagot írásban, a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie.
A meghívónak tartalmaznia kell:

  • a) a Szövetség nevét és székhelyét;
  • b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  • c) az ülés napirendjét.


A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja. Amennyiben a meghívóban a székhelytől eltérő helyszínre hívják össze a közgyűlést, az csak akkor nem tartható meg a megjelölt helyszínen ha a meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül bármely tag nem tiltakozott a székhelytől eltérő helyszín ellen.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 8 napon belül a tagok és a Szövetség szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával
A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

5.4.   A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A közgyűlés tisztségviselőinek személyéről - kivéve a levezető elnökről, mert az a mindenkori elnökség elnöke - a szavazatszámlálók és a jegyzőkönyvvezető személyéről az első napirendi pontot megelőzően az elnök javaslatát követően egyszerű többséggel hozott nyílt szavazással dönt. A jegyzőkönyvvezetés jegyzetelés – és erre vonatkozó döntés esetén diktafon hangfelvétel - útján történik. Az írásba foglalásra a mindenkori jegyzőkönyvvezetőnek 3 munkanap áll rendelkezésére, ezt követően bármely tag jogosult a felvett hanganyag szó szerint rögzített írásos szövegére, mint jegyzőkönyvre hivatkozni.
A Szövetség határozatait az elnökség hirdeti ki email levelezés útján, majd weblapja útján történő közzététellel. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  • a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  • b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  • e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A tagok vagy az alapítók határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg.

A megismételt közgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – közgyűlés időpontját követő legalább 15 nap múlva, de  legfeljebb 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában is megjelölhető.

5.5.   A Közgyűlés határozatait – azon esetek kivételével, ahol minősített többség van előírva – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg. Szavazati jogát a jogi személy tag képviselője útján gyakorolhatja.
Az alapszabály módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A Szövetség céljának módosításához és a megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A Szövetség minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, minden tagnak egy szavazata van.
Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

A közgyűlés a döntéseit a határozatok könyvében tartja nyilván, melyet az elnökség köteles vezetni. A határozatok könyve részletesen és pontosan tartalmazza a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, továbbá ha lehetséges, a döntést támogatók és ellenzők személyét.

A döntéseknek az érintettekkel való közlése szintén az elnökség feladata, azt postai úton ajánlott küldeményként vagy személyes átvétellel, továbbá visszaigazolt e.mail üzenetben teljesítheti.  A döntéseit weboldalán hozza nyilvánosságra.

A közgyűlés működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést az elnökségnél kell kezdeményezni, azt munkanapokon, a felmerülő költségek kérelmező általi előlegezésével és viselésével teljesítheti.

A közhasznú szervezet működése a www.trapilap.hu című weboldalán nyomon követhető, szolgáltatásainak igénybevételének módját esetenként ott teszi közzé, beszámolóit szintén.

5.6.   Az Szövetség ügyvezetését az elnökség látja el. A Szövetség vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.

5.6.1.   Az elnökség öt tagból áll. Az elnökség elnökét és az alelnököt a közgyűlés közvetlenül jelöli ki. Az elnökség tagjai az elnök, az alelnök és három elnökségi tag.
Az elnökéggel szembeni követelmények és kizáró okok:
- tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták;
- a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.  
- ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Szövetség tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.
 
A vezető tisztségviselők megbízatása 5 év határozott időre szól.

A vezető tisztségviselők legalább 2/3-át a Szövetség tagjai közül kell választani. A vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az Szövetség tagjain kívüli személyekből.

5.6.2.   Összeférhetetlenség:

5.6.2.1.   - Nem lehet elnökségi tag az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
- Nem lehet elnökségi tag az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
- Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet elnökségi tag az, akit eltiltottak e tevékenységtől.

5.6.2.2.   A közgyűlés, valamint az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

  • a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
  • b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Szövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

5.6.2.3.   Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

  • a) 87  a közgyűlés, illetve az elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az Szövetség döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
  • b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
  • c) a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Szövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve
  • d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

5.6.2.4.   A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

  • a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
  • b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
  • c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
  • d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
  • (2)  A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

5.6.3.   Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörébe.
Az elnökség feladatkörébe tartozik

  • a) a Szövetség napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
  • b) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
  • c) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
  • d) a Szövetségi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
  • e) a Szövetség jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
  • f) a közgyűlés összehívása, a tagság és az Szövetség szerveinek értesítése;
  • g) az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
  • h) részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Szövetséggel kapcsolatos kérdésekre;
  • i) a tagság nyilvántartása;
  • j) a Szövetség határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
  • k) a Szövetség működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
  • l) a Szövetséget érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
  • m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.

Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az elnökség köteles beszámolni. Ülései nyilvánosak, mely csak jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

5.6.4.   A közgyűlés a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül, de 2/3-os határozati többséggel hívhatja vissza.  

A természetes személy vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen, a jogi személy képviselője útján köteles ellátni.

5.6.5.   Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

5.6.6.   Az elnökség köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

  • a) a Szövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
  • b) a Szövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
  • c) a céljainak elérése veszélybe került.


Az ilyen esetben összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Szövetség megszüntetéséről dönteni.

5.6.7.   A Szövetség szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt bármely tag - a különleges jogállású tag csak érintettsége esetén -, a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indíthat. A perindítás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben - a tag kérelmére - a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A per a törvényszék hatáskörébe tartozik.

5.6.8.   A Szövetség elnöke egyben az elnökség és a közgyűlés elnöke is. Az elnök az Szövetség működését a jogszabályoknak, az alapszabálynak, valamint a közgyűlés és az elnökség határozatainak megfelelően személyes felelősséggel irányítja. Az elnök önállóan képviseli az Szövetséget. Az elnök tevékenységéért a közgyűlésnek tartozik felelősséggel.

Az alelnök elősegíti az elnök és az elnökség tevékenységét, közreműködik ezek igazgatási ügyeinek intézésében, előkészíti és megszervezi az elnökségi ülést. Az alelnök feladata az elnök tevékenységének segítése a Szövetsége operatív irányításában, valamint az Szövetség ügyvitelének felelős vezetése, valamint az elnök helyettesítése annak akadályozatása esetén.

5.6.9.   Az elnökség legalább negyedévente egyszer ülésezik.  

Az elnökség ülését az elnök meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.
A meghívónak tartalmaznia kell

  • a) a Szövetség nevét és székhelyét;
  • b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  • c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Az ülését a Szövetség székhelyén tartja.
Ha az elnökség ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
Az elnökség ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
Az elnökség ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

5.6.10.   Az elnökség határozatának meghozatalakor nem szavazhat az,

  • a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  • b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  • c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  • d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  • e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  • f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

5.7.   Az Elnök jogai és kötelességei:

  • Önállóan képviseli a Szövetséget
  • az elnökség közreműködésével irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét
  • a közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása és vezetése
  • az alapszabály és egyéb szabályzatok, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtásának irányítása ellenőrzése
  • a testületek munkájának figyelemmel kísérése, javaslattétel ezek napirendjére
  • a Szövetség alkalmazottai tekintetében munkáltatói jogkört gyakorol
  • aláírási és utalványozási és bankszámla feletti rendelkezési jogkörét önállóan jogosult gyakorolni
  • döntési jogkör gyakorlása mindazon ügyekben, mely nem tartozik a közgyűlés, az elnökség illetve az egyéb szervek hatáskörébe
  • mindazon feladatok ellátása, melyet az alapszabály, a jogszabály a hatáskörébe utal
  • az elnököt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott elnökhelyettes helyettesíti
  • az elnök képviseleti jogkörét akadályoztatás esetére az alelnökre vagy két együttesen eljáró másik elnökségi tagra ruházhatja át.

5.8.   Felügyelő bizottság

A Szövetségben három tagból álló felügyelőbizottság működik azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést a jogi személy érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben az elnökségi tagra vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát az elnökséghez intézi.

A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

A felügyelőbizottság ülését a felügyelőbizottság elnöke meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.
A meghívónak tartalmaznia kell

  • a) a sportszövetség nevét és székhelyét;
  • b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  • c) az ülés napirendjét.

A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Az ülését a sportszövetség székhelyén tartja.

Ha az ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúan hozzájárul az ülés megtartásához.
Az ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Az ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

 

6. A  Szövetség gazdálkodása

6.1.   A Szövetség vagyona a tagok által az alapításkor a Szövetség rendelkezésére - pénztári befizetéssel - bocsátott készpénzvagyonból áll.
A Szövetség vagyona a tagok által fizetett éves tagdíjakból, a pártoló tagok anyagi támogatásaiból, a magánszemélyek és szervezetek által esetenként juttatott támogatásokból, hozzájárulásaiból és felajánlásaiból képződik.
A Szövetség vagyonának forrásai továbbá a pályázaton elnyert összegek, valamint a Szövetségi rendezvények, kiadványok bevételei.

6.2.   Az Szövetség kizárólag céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve és másodlagosan – gazdasági-vállalkozási tevékenységet folytathat és az ebből származó bevételét a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályok szerint használhatja fel. Az Szövetség kizárólag olyan gazdasági vagy közhasznú táraságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba bevitt vagyon mértékét.

6.3.   Az Szövetség tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel. Az Szövetség alapítói, tagjai a Szövetség tartozásaiért – a vagyoni hozzájárulásának megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek. Az Szövetség gazdasági-vállalkozási tevékenységet, az alapcélja megvalósítása érdekében, és azokat nem veszélyeztetve végezhet. Az Szövetség befektetési tevékenységet a közgyűlés által a közgyűlés által elfogadott befektetési szabályzat alapján folytathat. Az Szövetség csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátást és működésének fenntartását. Az Szövetség a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt létesítő okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania.

A Szövetség jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben a Szövetségnek okozott károk miatti kártérítési igényt - a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – a Szövetség törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó Szövetségi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

Ha a Szövetség jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a Szövetség vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a Szövetség fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Ha az Szövetség tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt a jogi személy jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az Szövetségnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

6.4.   Az Szövetség az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját, az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Szövetség által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

6.5.   Az Szövetség a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti jutatásban nem részesítheti.

6.6. Az Szövetség bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat).
A Szövetség váltót illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
A Szövetség:
- vállalkozásának fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel
- az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

6.7.   Az Szövetség köteles a közgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

E kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

Ha saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

Ha a a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos kötelezettségét elmulasztja és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

A civil szervezet beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

 

7.   Az adománygyűjtés szabályai

7.1.   Az Szövetség javára adománygyűjtő tevékenység folytatható. Az Szövetség nevében vagy javára történő közcélú, sport vagy katasztrófavédelmi célú adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

7.2.   Az adománygyűjtés csak a Szövetség írásbeli meghatalmazása alapján végezhető. A Szövetség részére jutatott adományokat a könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni.

 

8.   Nyilvántartási szabályok

8.1.  A Szövetségnek az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási sporttevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.

8.2.   A Szövetség bevételei:
- tagdíj
- gazdasági – vállalkozási tevékenység
- költségvetési támogatás
- pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás
- az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből származó támogatás
- az Európai Únió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás
- a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege
- az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel
más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány
- befektetési tevékenységből származó bevétel
- egyéb bevétel

8.3. A Szövetség költségei:
- az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek
- gazdasági vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek
- a Szövetség szerveinek, szervezetének működési költségei, valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása
- egyéb költség.
A Szövetség nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

 

9.   Az Szövetség képviselete

9.1.   A Szövetség képviseletére az elnök önállóan jogosult harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt.

9.2.   A Szövetség nevében aláírásra az elnök önállóan jogosult. A bankszámla feletti rendelkezési, valamint utalványozási jogkörét az elnök vagy alelnök önállóan jogosult gyakorolni. Az elnök akadályoztatása esetén az alelnök, ennek hiányában két elnökségi tag együttesen jogosult a Szövetséget képviselni. 

 

10.   A Szövetség megszűnése

10.1.   A Szövetség megszűnik, ha
- egy másik Szövetséggel egyesül (összeolvad, beolvad)
- a közgyűlés a feloszlásáról határoz,
- a bíróság feloszlatja,
-  a Szövetség megvalósította célját vagy az Szövetség céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- a Szövetség tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 2 főt.

Feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

10.2.   A közgyűlés nem dönthet a Szövetség feloszlásáról, ha az Szövetséggel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt vagy az Szövetség fizetésképtelenségét a bíróság megállapította.

A Szövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, a Szövetség céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Szövetség vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

10.3.   A Szövetség bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

A Szövetségnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy a Szövetség az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a Szövetség állami sportcélú támogatásban nem részesült.

 

11.   A Szövetség törvényességi felügyelete

11.1.   Az általános törvényességi felügyeletet a nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a Szövetség döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.
Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a Szövetséget.

11.2.   Ha a Szövetség működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén
- megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
- a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,
- ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.

11.3.   A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az Szövetséget, ha annak működése vagy tevékenysége a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról3. § (3) bekezdésébe ütközik.

11.4.   A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja a Szövetség megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma az Ectv. 11.§ (5) bekezdésében meghatározott (ad) pont) legkisebb létszám alá csökken.

11.5.   A Szövetség - feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén - a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

Az ügyész a Szövetség szervének törvénysértő határozatának megsemmisítésére a keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.

 

12.   Záró rendelkezések

A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre egyrészt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyéb jogszabályok vonatkozó rendelkezései, másrészt a később meghozandó közgyűlési határozatok az irányadóak.

A Szövetség jelen alapszabályát 2014. augusztus 30. napján, Budapesten megtartott közgyűlésén fogadta el.

 

 

Budapest, 2014. augusztus 30.


Székely György elnök

 

Záradék:

A 2011. évi CLXXXI. tv. 38.§.(2) bekezdésében foglaltak szerint, a jelen okirat ellenjegyzésemmel igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege, megfelel a létesítő okirat-módosítás alapján hatályos tartalmának. Mivel a szöveg teljes egésze megváltozott,  abban a változásokat külön nem emeltem ki.


      Budapest, 2014. augusztus 30.
      Készítettem, ellenjegyzem:
      Dr. Rideg Ákos
      ügyvéd

 

Letölthető  .doc