A várólista átlagosan 3 év, élődonoros átültetéssel rövidebb

Dél-Alföld, Szeged – Rekordszámú vesetranszplantációt végeztek el tavaly a szegedi klinikán, az élődonoros átültetések száma azonban még mindig nagyon alacsony. Bár a világ legjobb módszerével operálnak, a betegek nem szívesen teszik ki ennek szeretteiket, és ódzkodva fogadják el szervüket. Enélkül azonban átlagosan három évig vár most a listán szereplő több mint száz régiós beteg új vesére – írja a Délmagyarország.

Szegeden tavaly 69 veseátültetést végeztek még el – soha nem volt ilyen sok transzplantáció a klinikán.

Ezeknek a műtéteknek a száma elsősorban attól függ, hányan és milyen régóra várakoznak a listán – mondta el Szederkényi Edit, az SZTE Sebészeti Klinika transzplantációs osztályvezetője. – Amióta 2013-ban az Eurotransplanthoz csatlakoztunk, sokkal egyszerűbb megfelelő vesét találni a betegeknek. Ráadásul mi a „bevállalósabb” centrumok közé tartozunk: sokszor azokat a szerveket is elfogadjuk, amelyeket mások esetleg nem kérnek. Sok helyen nem szívesen ültetnek be például idős donoroktól származó szervet. Mi azonban úgy látjuk, ez is jobb, mint ha semmilyen segítséget nem kap a beteg.

Az átlagos várakozási idő jelenleg három év. Ez azonban lényegesen lerövidíthető, ha élődonoros átültetésre is van lehetőség. Bár ez a fajta transzplantáció sokkal jobb eredményeket hoz, mint amikor egy halott szervét ültetik át, hazánkban még mindig nagyon kevés ilyen műtétet tudnak elvégezni. A szegedi tavalyi 69-ből például csak 8 volt ilyen operáció. Ennek oka pedig elsősorban az, hogy a betegek nem akarják elfogadni, hogy családtagjukat – hiszen csak közeli hozzátartozó jöhet szóba – miattuk „megcsonkítják”. 

Szeged – Lázár György a sebészeti klinika intézetvezető professzora, az SZTE Általános Orvostudományi Kar dékánja.
Fotó: Karnok Csaba / Délmagyarország

Három-négy nap, és fölépül a donor

Aki felkerül a transzplantációs listára, tájékoztatást kap erről a lehetőségről. A világ legjobb módszerével dolgozunk: laparoszkópos műtéttel távolítjuk el a donor szervét, amely a legkisebb megterhelést jelenti számára, és három-négy nap után szövődménymentesen felépülhet. Kis kockázattal tud tehát bárki segíteni ezzel a szerettein. Tizenöt éve mégsem tudjuk 20 százalék fölé tornázni ezeknek az operációknak az arányát – mondta el Lázár György, az SZTE Sebészeti Klinika tanszékvezető professzora. Megjegyezte: a betegnek is jobb ez a fajta transzplantáció, hiszen a szerv kevés ideig van testen kívül. – És bár furcsának tűnhet, de mindig megfigyelhető egy bizonyos érzelmi faktor. Ezek a szervek ugyanis még akkor is jobban funkcionálnak, ha nem volt tökéletes az antigénegyezés – tette hozzá a professzor.

A szervekre várók száma egyébként évről évre növekszik, miközben az átültethető szervek száma nagyjából állandó. Ezért lehet egyre több beteg számára az élődonoros transzplantáció a legjobb lehetőség, amely az adományozó számára is járhat előnyökkel. Például azért, mert a műtét előtt alapos kivizsgáláson kell átesnie. Volt, akinek éppen ez mentette meg az életét, hiszen olyan betegséget fedeztek fel nála az orvosok, amelyről korábban sejtése sem volt. És bár donor nem lehetett, de problémájával még időben orvoshoz került.

A teljes cikk megtekinthető a Délmagyar.hu oldalon!


(Borítókép: Szekeres Máté / MSZSZ, Forrás: Timár Kriszta /Délmagyarország)