Mindig tudni kell újratervezni
2005 áprilisában kerültem kórházba 16 évesen: az állapotom gyorsan romlott, szeptember végén már májátültetett voltam. A betegségem genetikai eredete csak a transzplantáció után derült ki.
A betegségem számomra is érzékelhető ideje igen rövid, de rengeteg kérdést, bizonytalanságot és találgatást felölelő időszak volt. Ez a pár hónap az állandó bizonytalansággal és a kérdéseimre kapott kitérő válaszokkal az előre tervezés feleslegességét erősítette bennem.
Kisgyermek korom óta állatorvos vagy orvos szerettem volna lenni. Egy elég erős szegedi gimnázium tehetséggondozó programjába jelentkeztem. A szervátültetés után a pályaválasztásomat újra kellett tervezni.
Az állóképességem ugyan évről évre javult, de ahhoz, hogy az egészséges társaimmal tudjam tartani a tempót, meg kellett tanulnom alkalmazkodni az immungyengített állapothoz és ahhoz, hogy mindig legyen „B” tervem.
A májtranszplantáció előtt nem sportoltam. Utána a serdülő tinikre általánosan jellemző testkép-zavar nálam is megjelent. A gimnáziumban elkezdtem futni az osztálytársaimmal, de már nem csak testnevelésórán. Később az egyetemen elkezdtem kondi-terembe járni.
2016-ban egy véletlen (kórházi kontroll) kapcsán találkoztam a Trappancs Egyesület tagjaival és csatlakoztam hozzájuk, így a Magyar Szervátültetettek Szövetsége adta lehetőségek között eljuthattam az FTC triatlon csapatához. Úszással kezdtem, de lassan a csapattagok rajongása a triatlon iránt „megmérgezett”.
A sport egyértelműen javított az állóképességemen. Többször tartottam szünetet, de mindig nehezebben vettem az akadályokat, amikor mellőztem a sportot. Nem csak az egészségi állapotom lett stabilabb a sporttól, hanem az élet más területein jelentkező feladatokhoz, problémákhoz való hozzáállásban is rengeteget formál. Egyfajta önismereti tréning a saját határaim és képességeim felderítéséhez.
A jelenlegi álmom, hogy teljesítsek egy triatlon fél távot.
A 2019 évi Szervátültetettek Világjátékán összesített eredményeim alapján aranyérmes lettem virtuális triatlonban a korosztályomban, ez az eredmény az abszolút eredménylista második helyezéséhez volt elég.
A triatlon részeit képező számokban
- 5 km utcai futásban negyedik,
- 10 km kerékpár időfutamban kilencedik,
- 400 méter gyorsúszásban a negyedik lettem.
Emellett 100 m mellúszásban hatodik helyezést értem el, valamint az 5 km-es utcai futás csapatversenyében a bronzérmes csapat tagja lettem.
A triatlon eredményemre vagyok a legbüszkébb, hiszen „amiért jöttem, megszereztem”. Kemény munka áll mögötte, rengeteg idő a felkészítő edzők részéről is, akik bátorítottak, segítettek abban, hogy elérjem a célomat. Emellett a csapattagok biztatása is fantasztikus érzés, akik példaként állnak előttem ebben az igen sok alázatot megkövetelő sportágban.
Szeretném, ha a többi szervátültetetthez is eljutna az üzenetem: a rendszeres sport, ugyanúgy, mint a pontos gyógyszerszedés, egyfajta rendezettséget követel meg tőlünk. A mozgás napirendbe történő beépítése tovább tudatosítja ezt bennünk. Ugyanakkor megtanít arra, hogy mindig tudjunk újratervezni és megfelelő rugalmassággal a rendelkezésünkre álló erőforrásokból építkezni.
Déri Dávid/Feszt Tímea
