Az M4 Év Sportolója Díjra jelölve: Hasznos Szabina

Életvidám, mosolygós lánynak tartom magam.

Két hónapos koromban derült ki, hogy policisztás vesém vannak májfibrózissal. 16 éves koromig állandó kezelés alatt álltam a Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekgyógyászati Klinikáján, majd 2008. júniusában egyszerre kaptam májat és vesét.

A betegség évei alatt nem voltak félelmeim, hiszen még gyerek voltam és nem sokat tudtam az egészről.

A szervátültetés előtt a legnagyobb félelmem az volt, hogy az altatás után nem ébredek fel.  Aztán amikor a szervátültetés után kinyitottam a szememet, egyből azt éreztem, hogy a rengeteg nehézség után most már minden rendben lesz.

 A szervátültetés után a legnagyobb kihívás 16 évesen a lépcsőzés volt, a műtét utáni napokban minden erőmre szükség volt egy-egy lépcsőfok megtételére.

Gyermekként nekem a betegséggel való együttélés volt a természetes, így a sikeres transzplantáció után óriási volt a változás:  egészséges, teljes, igazi életet élhettem és élhetek azóta is.  Nem tudok ezért eléggé hálás lenni.

A sporttal való kapcsolatom is a szervátültetésem után kezdődött. Előtte az általános iskolában gyógytornára jártam, ami az úszást jelentette, később – egyre romló állapotom miatt – a gimnáziumban a testnevelőtanárom a tornaterem környékéről is kitiltott.

A transzplantáció után fél évvel csatlakoztam a Trappancs Egyesülethez és kezdtem el úszni – orvosi javaslatra. A legnagyobb sikerélményem az volt, amikor 2010-ben bekerültem a Magyar Szervátültetett Válogatottba – amelynek azóta is a tagja lehetek.  Később az úszást tollaslabdára cseréltem, de egyiknél sem éreztem azt, hogy ez az én utam. Végül a bowling lett a kiválasztott igazi, a bowling pályán végre úgy éreztem, hogy hazaértem, ez az én igazi terepem.

Számomra a sport kitartást jelent, a páros versenyek pedig azt jelentik, hogy egymásért küzdünk.  Az álmom, hogy még sok évig lehetek a válogatott tagja – minél több érmet szerezve.

A 2019 évi Szervátültetettek Világjátékán háromszor állhattam a dobogóra:

  • egyéni bowlingban aranyérmet szereztem,
  • női párosban is aranyérmesek lettünk,
  • vegyespárosban a bronzéremig jutottunk.

Mindhárom eredménynek nagyon örültem, örülök, de a legbüszkébb a vegyespáros bronzérmére vagyok, mert nagyon erős mezőnyben sikerült megszereznünk.

A többi szervátültetett felé az üzenetem, hogy kezdjenek el mozogni, hiszen a mozgás segít abban, hogy sokáig egészségesek maradhassanak.

Mit üzennék a 10 évvel ezelőtti önmagamnak?

Azt hiszem, hogy semmin nem változtatnék és csak annyit üzennék, hogy minden jó lesz úgy, ahogy alakul.

A személyes mottóm nem változik: 

ÉLJ, NEVESS, SZERESS SOKAT!

Az M4 Év Sportolója Gála idei jelöltjei