Kalandozásunk a Zemplénben

A Szervátültetettek Országos Szabadidő Sport Turisztikai és Környezetvédelmi Egyesülete szervezésében vidám csapatunk majdnem egy hetet töltött el a Zempléni-hegység természeti és épített nevezetességeinek felfedezésével. 

Kalandozásunk kiindulópontjául egy eldugott vadászházat választottunk Rókabércen, innen indultunk minden nap csillagtúra-szerűen bejárni a környék látnivalóit. Nyaralásunk első napján meglátogattuk a Hernád – völgyének peremén fekvő középkori Boldogkő várát. A IV. Béla által épített vár 1282 óta védte a környék településeit, az 1700-as években azonban elvesztette hadászati szerepét. A vár még csak részben felújított, de így is impozáns emléke a viharos magyar történelemnek. 

Aznap Vizsolyba is ellátogattunk, ahol a magyar vallástörténet egyik legkiemelkedőbb emlékéről, a Vizsolyi Bibliáról is ismereteket szerezhettünk a helyi református templom kántora jóvoltából. Az első teljes, magyar nyelvű bibliafordítás Vizsolyban látott napvilágot 1590. július 20-án. Ezért a kiadási helyszín megjelölésével hivatalosan Vizsolyi Bibliának is hívjuk, de elterjedt a fordító nevét megőrző Károlyi/Károli Biblia kifejezés is A csoport még egy rögtönzött orgonakoncerten is részt vehetett, ahol a templom kántora egy esküvői dalt is eljátszott nekünk, és a koncert végén a magyar és székely himnusszal búcsúztunk el. Mivel a környék híres a helyi termelőkről és termékeikről, a nap utolsó állomása Mézes Gergő őstermelő birtoka volt. Mézkóstolás, terápiás illatok és méhek zümmögésében mélyedtünk el, amely gyógyír minden megfáradt utazónak. 

A következő napon buszos kiránduláson vettünk részt. Elsőként a Megyer-hegyi tengerszemkilátóhoz vitt utunk. Ahová már a busz nem tudott feljönni, ott gyalogtúrával másztuk meg a hegyet. A bátrak felmentek a sziklás hegyi kilátóhoz, ahonnan vígan integettek. Délután a sárospataki Rákóczi várat látogattuk meg, amely hazánk legnagyszerűbb késő reneszánsz műemlékei közé tartozik, egyben az ország legjelentősebb Rákóczi kultuszhelye. Az épületben kialakított Rákóczi-kiállítás 2003-ban megkapta az Év Múzeuma díjat. 

Következő nap – szabadfoglalkozás lévén – volt, aki Tolcsván meglátogatta az ottani borászatot, volt, aki igénybe vette a szálláshelyen található úszómedencét és szaunát, és volt, aki éppen csak lustálkodott. A pihentető szabadnapos program után következett a Tokaji borvidék. Hajókiránduláson vettünk részt a Bodrogon, bejártuk Tokaj nevezetességeit. Ittunk finom frissen pörkölt kávét, és készítettünk jó fotókat, hogy legyen mire emlékezni. Hazafelé a mádi borospincékben kóstolhattuk meg a borostyánszínű magyar nedűt, amely Katalin cárnő egyik kedvenc itala volt.  

Nyaralásunk utolsó állomása a tarcali Áldó Krisztus szobor volt a maga 50 tonna súlyával, amely Európa legnagyobb Jézust ábrázoló szobra. Gyorsan eltelt ez a pár tartalmas nap, és hamar elérkezett a hazautazás pillanata is. Remélem, jövőre újra együtt a csapattal, új élményekkel gazdagodunk majd. 

Tóth Irma

Fotók és borítókép: Dobos Péter és Székelyné Burja Ilonka