Az M4 Év Sportolója díjra jelölve: Mezei Gergő

Mezei Gergő László vagyok szervátültetett sportoló, számomra fontos, hogy elmeséljem az embereknek, hogyan élem mindennapjaim, azért, hogy ezzel másokat inspiráljak a tudatos egészséges, sportos életmódra. Fontosnak tartom a szervátültetés ügyét, ezért ahol tudom ezt is megemlítem, hiszen az orvosok és a technológia nélkül több ezer ember nem élhetne teljes vagy ahhoz közeli életet.

1988. május 17-én születtem,  születésem óta veseproblémákkal küzdök: féléves koromig egyik vesémet eltávolították, a másikat többször műtötték. 2005-ben kaptam vesét ekkor változott meg az életem, az addig folyton beteg, semmiben sem jeleskedő fiúból, sportoló lettem.

Megannyi mindenen estem át életemben, legfőképp testi evoltak, kezdődött egyből azzal, hogy megszülettem. Életem nem átlagosan indult, ugyanis nem voltam egészséges, nagyon magas lázam volt, még egy napot sem éltem meg, de az orvosoknak már dönteniük kellett: 4 napos koromban már megoperáltak, s kivették az egyik vesémet. Fél éves koromig még három nagyműtétem volt, a másikat is többször műtötték: több mint 180 napot töltöttem el a Debreceni Gyermekklinikán, s csak ezután vághattam neki a nagyvilágnak.

Így indult az életem, nem is folytatódott könnyebben, az első lélegzetvételhez 17 éves koromban jutottam, mert a 18. születésnapomra kaptam egy jól működő vesét. Innen indult az életem.

Majdnem 10 évig volt hű társam, sportoltam vele, tanultam, és sok-sok kitüntetést és díjat értem el, és még több sporteredményt.

Az első transzplantált vesém közel 10 évig működött, majd 3 év művesekezelés  következett, ezután segített a testvérem, Klára, aki 2017.11.02-án adta nekem a két veséjéből az egyiket.  Ekkor a legnagyobb kihívás az volt számomra, hogy Ő rendben legyen.

Gergő és testvére Klára

Bizakodó voltam, míg a szervátültetésre vártam. Igyekeztem minél jobb állapotban tartani a testemet, hogy egy esetleges transzplantációnál a legjobb esélyekkel induljak, egészséges testtel. Mentálisan is kondicionáltam magam, előre tekintettem, és folyamatosan menedzseltem a napi szinten felmerülő új testi kihívásokat.  

A sikeres veseátültetéssel egyértelműen új esélyt kaptam, esélyt, hogy azt csinálhassam, amit szeretek, sportolhassak, hosszú távokat futhassak, és hegyeket hódíthassak meg kerékpárral.  Újra szabad lettem, nem kellett minden másnap dialízisre mennem, ehettem azokat az ételeket, amiket szeretek (pl. olajos magvakat).  Nagymértékben javult az életminőségem, és a várható élethosszam is megnőtt, ami nekem azért fontos, mert így tovább tudok hasznos maradni másoknak.

Az első szervátültetésem előtt eltiltottak a mozgástól, nem is esett jól, fájtak a térdeim, fáradékony voltam, és gyakran még a séta is nehezemre esett. 18 éves koromban kaptam az első vesémet, a műtét előtt is túlsúlyos voltam, de a transzplantációt követően a 167cm-esmagasságomhoz 83 kg voltam.  Szerettem volna jobban érezni magamat, sportosabb és izmosabb lenni, ezért kezdtem el mozogni otthon, majd diétába fogtam, s végül életmódot váltottam, ez lassan 15 éve volt.

Akkor a szervátültetett és a szervre váró gyermekek nyári táborában tudtam meg a lehetőséget más sportolóktól, hogy nekünk szervátültetetteknek külön nemzetközi versenyeket rendeznek, és ha van tehetségem, kitartásom valamelyik sportágban, akkor előbb-utóbb lehetőség van azokon is indulni. Így indult a sportolttal való kapcsolatom. Csatlakoztam a Trappancs Egyesülethez, melynek a mai napig is a – kicsit túlkoros – tagja vagyok.

Számomra a sport erőt ad, hitet és kitartást. Erőt, mert általa megtanultam, hogy mennyi mindenre képes az emberi test, olyan dolgokra, amikről előtte nem is álmodott. Hitet: önmagamban és az elvégzett munkában, mert futásban és az országúti kerékpárban csak az számít, hogy ki szakítja át a célszalagot.  Kitartást hoz, mert megtanít küzdeni, az elvégzett munkának mindig meg van a gyümölcse.

Szeretném, ha az aktív sport végig kísérné életemet, mindig fitt szeretnék maradni,  ha szükség van a testemre, felemelni valamit, vagy elfutni valahova, mindig számíthassak a testemre, valamint hogy hasznos legyek másoknak, ha segítségre van szükségük.

A csapat nálam plusz motivációt ad, mert akkor nem csak magamért küzdök, hanem tudom, hogy számítanak rám a többiek, s nem vehetem el tőlük a siker élményét azzal, hogy gyenge teljesítményt nyújtok, vagy félvállról veszem a felkészülést.  Minden váltóban bekiabálom a többi tagot a célba, így volt ez idén is mindkét váltóban:  elsőként futottam és utána minden erőmmel szurkoltam a többieknek.

A 2019-es Szervátültetettek Világjátékán

  • 5000 m futásban a harmadik helyen végeztem, (abszolút helyezés: 4. ),
  • ugyanez az 5000 m csapatban is bronzérmet ért.  
  • A 10 km országúti kerékpáros időfutamban második helyezést értem el,
  • a 30 km-es országúti kerékpár mezőnyversenyen  3. lettem.  
  • Az 1500 méteres síkfutás is bronzérmet hozott,
  • a 800 méteres síkfutásban negyedik lettem.
  • A  4 x 400 m-es férfi futóváltóval az ötödik helyen értünk célba,
  • a 4 x 100 méteres sprintváltóban bronzérmesek lettünk.

Nagyon büszke vagyok rá, hogy összességében a Szervátültetettek Világjátékán 2019-ben a Magyar Szervátültetett Válogatott sportolói közül én gyűjtöttem a legtöbb érmet.

Fotó: Sárosi Brigitta Fotó & Online Marketing

Nagyon örülök, hogy 5 év kényszerpihenő után – ami alatt  amikor tehettem sportoltam – sikerült visszatérnem.  Ott lenni a Világjátékon, újra találkozni a sporttársakkal óriási érzés volt:  rengeteget dolgoztam érte, minden szinten.

Örülök, hogy nem adtam fel, s, hogy a jó szerencse is kitartott mellettem végig a felkészülés alatt is és kint a versenyen is, persze rengeteg feladat volt amit meg kellett oldani, s az, hogy ilyen sok szép eredménnyel tudtam gazdagítani a válogatottat, külön öröm számomra.

A többi szervátültetettnek azt üzenném, hogy soha ne adják fel! Mindenki mozogjon a saját szintjén, találja meg a neki tetsző mozgásformát, és tegye ezt rendszeresen. Tegyen az egészségéért, legyen tudatos a mindennapokban és élvezze az életet, amit ajándékba kaptunk.

A saját személyes mottóm talán az lehetne, hogy mindig annyit fussak, hogy holnap is legyen kedvem sportolni.

A 4×100 és 4×400 méteres férfi futóváltó:
Zilaj Csaba, Mezei Gergő, Gelencsér Róbert, Jánka Sándor

Mit üzennék a 10 évvel ezelőtti önmagamnak? Kitartást kívánnék, azt mondanám, hogy “nem lesz könnyű, de sose add fel!”

Az M4 Év Sportolója Gála idei jelöltjei