Útmutató veseátültetetteknek – Veseátültetés és COVID-19

A koronavírus (SARS-CoV-2) járvány első hulláma Magyarországon a közegészségügyi szigorításoknak köszönhetően gyorsan lefékeződött, alig fordult elő megbetegedés veseátültetettekben. Az ősz folyamán kibontakozó és országossá váló második COVID hullám azonban méreténél fogva a vesetranszplantáltakat is fokozottabban érinti, ezért fontos, hogy az általános tudnivalókon túl a rájuk jellemző sajátságokról tájékoztatást kapjanak.

A tájékoztató a Magyar Nephrológiai Társaság honlapjáról átvett cikk.

Veseátültetés és COVID-19: útmutató veseátültetetteknek (nephrologia.hu)

A betegség kórokozójáról, a terjedés lehetséges módozatairól és ennek megelőzéséről érdemes meghallgatni a Magyar Szervátültetettek Szövetségének honlapjánDr. Gerlei Zsuzsanna főorvosnő előadását: „Amit jó, ha tud a szervtranszplantált a COVID 19-ről!” címmel – az előadás mindenki számára jól érthetően összefoglalja a lényeges ismereteket:

Amit jó, ha tud a szervtranszplantált a COVID 19-ről!

Sok helyen található már ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ az interneten arról, hogy mi a teendő, ha valaki a COVID tüneteit véli felfedezni magán, azonban kevés a komplex, friss és minden lényeges kérdést tárgyaló tömör útmutató – ezek egyikeként jó szívvel ajánljuk a Semmelweis Egyetem új tájékoztatóját:

https://semmelweis.hu/koronavirus/files/2020/11/COVID-19-betegtajekoztato-2020-11-26.pdf

Néhány sajátos különbségről azonban hasznos a veseátültetetteknek külön tájékoztatást adni:

Súlyosabb lefolyású betegségre kell-e számítani a kilökődést gátló – immunszuppresszív – gyógyszerek szedése miatt?

Bár ezek a gyógyszerek általában a fertőző betegségek súlyosabb lefolyásához vezetnek, a COVID ezen a téren különbözik, elsősorban nem ezek miatt a gyógyszerek miatt fordul elő rosszabb kimenetel.

Miért magasabb az átlagosnál mégis a COVID halálozása a vesetranszplantáltaknál?

A vírus sajátos tulajdonsága, hogy a légutak, a vese, a máj a szív és az idegrendszer sejtjein túl megtámadja az erek belső felszínét borító sejtréteget, az endotélt és ezáltal be tudja indítani a véralvadási folyamatokat – ez annál inkább létre jön, minél inkább beteg az erek belső felszíne. Ez a magyarázata, hogy a COVID súlyosabb kimeneteléért és a halálozásért elsősorban a már meglévő érelmeszesedéses szív-érrendszeri károsodás a fő felelős, ami sokkal gyakrabban és súlyosabb formában fordul elő diabéteszes, hipertóniás betegekben és a krónikus vesebetegség esetén. A COVID kezelése során ezért nagyon lényeges a vérrög képződés megelőzése, a tromboprofilaxis. (lásd később)

Ha igazolódik, hogy COVID-os vagyok, mindenképpen kórházba kell kerülnöm, vagy otthon is meggyógyulhatok?

A betegség tüneteinek a súlyossága dönti el transzplantáltaknál is, hogy szükséges-e kórházi kezelés. Ha valakinél nincs súlyos tüdőérintettség, légszomj és biztosítható a megfelelő lázcsillapítás és folyadékbevitel – figyelem: ez pl. 39^oC láz esetén a szokásos napi folyadék bevitel 2-3 szorosa között van! – és be tudja venni a kilökődés gátló és egyéb fontos gyógyszereket, akkor nem szükséges kórházba kerülnie.

Szempont azonban a társbetegségek súlyossága és az életkor: pl. 60 év felett több napos lázas állapot esetén biztonságosabb a kórházi ápolás, különösen, ha valakinek régóta van cukorbetegsége, hipertóniája vagy van ismert szív-érrendszeri betegsége.

Hogyan kell szednem a kilökődés gátló gyógyszereket?

A helyes válasz: a gondozó transzplantációs központ orvosának javaslata szerint! Fontos ezért, hogy amikor igazolttá vált a COVID, akkor mindenképpen vegye fel a kapcsolatot a transzplantációs központtal, vagy ha rosszulléte miatt ez nem lehetséges, kérje meg erre a hozzátartozóit, valamint kórházba kerülés esetén a kezelőorvosát. Enyhébb lefolyású, otthon kezelt COVID esetén a kilökődés gátlókon nem kell módosítani, de kórházi kezelés során a dózisokat változtatni kellhet – ezért nagyon fontos a transzplantációs központtal való szoros kapcsolat!

Ha a tüneteim alapján otthon maradhatok, milyen gyógyszerek és vitaminok segíthetnek a gyógyulásban?

A tüneti gyógyszerelést és a szükséges vitaminokat részletesen megtalálja a Semmelweis Egyetem tájékoztatójában, talán annyi kiegészítés tehető, hogy nyomelemként a szelén pótlása – napi 1×100 µg – is hasznos a szervezet védekezéséhez.

Feljebb jeleztük a vérrög képződés megelőzés fontosságát, a tromboprofilaxist. Mit kell ehhez tennem?

Kezdjen el szedni napi 1×100 mg Aspirin-protectet (vény nélkül kapható) attól fogva, hogy COVID gyanús vagy ez igazolttá vált, még akkor is, ha nincsnek még tünetei, KIVÉVE, ha:

1. már eleve szed valamilyen vérrög-keletkezés gátlót: ilyenkor folytassa változatlanul annak a szedését pl.:
2. kis dózisú, 100 mg aszpirin (acetilszalicilsav), pl.: Aspirin-protect, ASA-protect, ASA-Krka, Asactal, illetve Asasantin retard
3. ticlopidin, pl.: Ticlid, Aclotin, Ipaton
4. clopidogrel, pl.: Plavix, Trombex, Kardogrel, Zyllt, Clopidogrel-TEVA, -Actavis, -Sandoz.
5. Aszpirin, Kalmopyrin allergiája ismert!
6. Van ismert vérzékenysége – ekkor egyeztessen előzetesen kezelőorvosával!

Ilyen típusú vérrög keletkezés gátló szedése még akkor is fontos, ha egyéb okból tartósan szed már másik fajta véralvadás gátlót, mint pl.: Syncumar, Marfarin, Xarelto, Pradaxa, Eliquis, Lixiana. Ebben az esetben is egyeztessen előzetesen kezelőorvosával!

Ha a COVID tünetei jelentkeznek, és nem szed állandó véralvadás gátlót (a felsorolást ld. előbb), akkor egyúttal olyan, bőr alá adott (szubkután) trombózis megelőző injekció napi egyszeri adását is el kell kezdeni, mint amit műtétek utáni ágynyugalom, sérülés miatti végtag rögzítés esetén adnak, ezek: Clexane, Fragmin, Fraxiparine, Fraxodi injekció. Ezeket az injekciókat csak szakorvos írhatja fel, Eü emelt támogatással Z2980 BNO kódra, ezért ehhez a transzplantációs központ vagy esetleg a korábbi nefrológiai központ orvosát kell megkeresni, aki ezt az EESZT rendszerbe („felhőbe”) fel tudja írni.

Az időben kezdett vérrög-keletkezést megelőző alvadásgátló kezelés segíti a betegség súlyosabb formáinak elkerülését!

Sikeresen meggyógyultam a COVID-ból – van még ezután teendőm?

Igen, mindenképpen értesítse a gondozó transzplantációs központ orvosát erről is, hogy a következő kontrollvizsgálat időpontját egyeztessék – ha a betegsége súlyosabb lefolyású volt, számíthat rá, hogy az egyébként tervezettnél hamarabb kell jönnie.