A kitartás és az elszántság korlátlan hatalma

Amikor a mostani kiadás tématervét elkészítettük valamikor februárban, még nem sejtettettük, hogy milyen hatalmasat fordul velünk a világ. Lelkesen készültünk a Szervátültetettek Téli Világjátékára, és azt hiszem nagyon szerencsések vagyunk, hogy rendkívül sikeres szerepléssel és minden baj nélkül megjártuk a hosszú utat.

Terveztük a tavaszi hazai és nemzetközi sportversenyeket, és a Képzett beteg programsorozatot, amelyekből az elsőt Harkányban még meg tudtuk tartani. 

A koronavírust addig csak a hírekből ismertük és elég távolinak tűnt. Aztán március elején kirobbant az, ami a legvadabb rémálmainkat is felülmúlta. Azonnal tudtuk, ez nagy veszélyt jelenthet a szervátültetettek közössége számára, ezért kidolgoztunk egy 10 pontos cselekvési tervet sorstársaink védelmére. Közben nekünk is át kellett állnunk az otthoni üzemmódra. Szerencsére a tavaly adományként kapott laptopok és új számítógépes rendszerünk ezt lehetővé tette. Aki közülünk eddig nem használta, az is gyorsan megtanulta az online videomegbeszélések formáját, hiszen március elejétől mi is otthonról dolgozunk és tartjuk egymással a kapcsolatot. Hatalmas munka vette kezdetét, amely most is tart. Egyeztettünk a szakmával, hogy megszervezzük a szervátültetettek hiteles, gyors és pontos tájékoztatását. Honlapunkat és a Facebook-oldalunkat is úgy alakítottuk át, hogy minden fontos információ a COVID–19-es helyzetről és intézkedésekről oda minél hamarabb kikerülhessen, és minőségi tartalmakkal töltsük meg a kósza hírek ismételgetése helyett. Segélyprogramokat kezdtünk el megszervezni bajba került társaink megsegítésére.  

Át kellett szerveznünk a többi tevékenységünket is, így például az edzők a sportági közösségi médiacsoportokban teszik közzé az edzésprogramot. Mi is így szervezzük az életünket. 

Az újság tartalmát is átszerkesztettük, hogy bekerülhessenek mindazok a fontos tervek és programok, melyeket a koronavírus-helyzetre alakítottunk ki. 

Amikor ezeket a sorokat írom, egy hónap telt el a válsághelyzet kihirdetése óta. Máris jól beletanultunk az online munkába, olyan technikákat is megtanultunk, amit már régen halogatunk, mert eddig nem volt rá időnk. Most muszáj volt! Mindenki teszi a dolgát a legjobb tudása szerint. Dolgozunk a virtuális térben, és egyszer csak azt vesszük észre, hogy egyre jobban hiányzik a testközeli munka, a kollégák, a közös együtt gondolkodás. Vágyunk egymás társaságára. 

Nem tudjuk, hogy ez a helyzet meddig fog tartani, de azt tudom, hogy a szövetség kicsiny csapata mindent megtesz, és mindenkiért küzdeni fog, hogy győztesként kerülhessünk ki ebből a küzdelemből, amely egyszerre jelent harcot a vírus és az egzisztenciát, a családok életét veszélyeztető gazdasági helyzet ellen. És ahogy a beköszöntő gondolataimat szedegettem össze, egyszer csak szembejött velem egy idézet, ami most mindannyiunk számára erőt adhat: 

„A világon semmi sem léphet a kitartás helyébe. A kitartás és az elszántság korlátlan hatalommal bír. A folytasd eltökéltséggel szlogen mindig is megoldotta, és a jövőben is meg fogja oldani az emberiség problémáit.”

 ifj. John Calvin Coolidge

Ez a három mondat ifj. John Calvin Coolidge-tól, az Amerikai Egyesült Államok harmincadik elnökétől származik, akinek 1923. és 1929. között hivatalban töltött ideje alatt gazdagság köszöntött Amerikára és általános jó hangulat uralkodott az országban. 

Most legfőképpen kitartásra és egymás segítésére van szükségünk, hiszen a jelenlegi helyzet még hónapokig eltarthat, és a hatásait még sokáig fogjuk érezni. A rendkívüli helyzetben sok sorstársunk fog nehéz helyzetbe kerülni, de össze kell fognunk, hogy a szövetség küldetését teljesíteni tudjuk, miszerint a szervátültetettek és szervre várók hosszabb és minőségi életéért dolgozunk, aktív, tudatos életet élő, egymást segítő közösséget alkotunk. 

A közösség ereje abban is rejlik, hogy mindig annak tud segíteni, akinek arra a legnagyobb szüksége van. Segítsünk hát egymásnak, azoknak, akik erre most a legjobban rászorulnak, akár lelkileg akár fizikailag, hogy elnyerjük a társadalom megbecsülését és tiszteletét. A fentebb már idézett elnök ezt így fogalmazta meg: „Soha még egyetlen embert sem tiszteletek azért, amit kapott. A tisztelet annak a jutalma, amit az ember ad.” 

Berente Judit 

Megjelent a Szervusz újság 2020/1. számában.