Dobozok (újra)töltve

Száz csomag, és ami mögötte van 

Még emlékeztünk a 2020 tavaszán átadott Hazai Pakk segélycsomagok átadásakor látott meghatott-boldog arcokra, amikor idén tavasszal újra megkereste a Szövetségünket a Magyar Termék Nonprofit Kft. munkatársa.

Jó látni, hogy már hazánkban is egyre nagyobb teret kap a Vállalati Társadalmi Felelősségvállalás (angol rövidítéssel CSR), ami arra sarkallja a vállalatokat, hogy a társadalom széles rétegeivel együttműködve javítsák az emberek életminőségét, és erőforrásaikból áldozzanak a közösség jóllétének érdekében.

Néhány hónap egyeztetés után augusztusban, a Hazai Termékek Hónapjában elindult az akció. A helyzetet a tavaly tavaszihoz képest nehezítette, hogy idén szó sem volt home office-ról, sőt két nagy rendezvény szervezésével volt elfoglalva a Szövetség vezetősége és munkatársai. Az iroda teljes létszámmal működött, így nem kis rugalmasságra volt szükség ahhoz, hogy az érkező árukat elhelyezhessük. Ekkorra már Vajtó-Tilhof Ingrid szervező munkájának, és a tavalyi tapasztalatoknak köszönhetően összeállt a rászorulók listája. Ebben idén is nagy segítséget nyújtottak az egyesületek elnökei és a kontrollokat ellátó klinikák munkatársai, aki jól ismerik tagjaik-pácienseik anyagi helyzetét.

Az áruk raktáraként újra a Berente Judit által használt iroda szolgált.

Több tucat lebonyolított telefonhívás eredményeként 4 nap alatt a felajánlott termékféleségek mindegyike megérkezett. Újra kirajzolódott a tavalyról már ismerős ösvény, amelyen Judit, ha az irodában dolgozott, eljutott az asztaláig. Magam is ezen az ösvényen közlekedve vittem a dobozokhoz a különböző termékeket.

Hamar kialakult a rutin a dobozok elszállítására. Mivel egyszerre csak kb. 10 összerakott csomagot tudtunk a két irodában tárolni, ezért fontos volt, hogy a szállítás is futószalag-szerűen működjön. Ismét bizonyítékot nyert, hogy mennyien vannak, akik készek segíteni a náluknál rosszabb helyzetben lévőknek.

Egy tüdőtranszplantált társunknak Túrkevére szerettünk volna eljuttatni egy élelmiszercsomagot, de abba az irányba egyik önkéntes segítőnk sem ment, ezért a facebookon kértünk segítséget.

A kérésünk után néhány perccel jelentkezett egy fiatalember – Gáti Csaba, aki sem nem szervátültetett, sem nem érintett, Ő „csak” a következő napok egyikén Győrből ment motorral Túrkevére és úgy gondolta, hogy az Ő életébe belefér az, hogy felvegye a Sportok Házában a dobozt és elvigye a családnak és így is történt. 

Köszönjük! 

Az e-mailben és Facebook-on közzétett felhívásra nagyon sokan jelentkeztek, akik idejüket, üzemanyagukat nem kímélve partnereink lettek abban, hogy az összekészített dobozok célhoz érjenek. A szállításból kivették részüket az egyesületi elnökök épp úgy, mint sportolóink. A legmeghatóbb segítség egy motorostól jött, aki a Facebook-on látott felhívásra reagálva Győrből eljött budapesti irodánkba, és onnan Túrkevére vitte a felajánlott termékeket anélkül, hogy bármi kötődése lenne a szervátültetéshez. Mikor kérdeztük, miért vállalja, csak ennyit felelt: „Mert segíteni jó!”.

És valóban.

Kevés felemelőbb érzés van annál, amikor tudod, hogy a te közreműködéseddel néhány ember legalább egy kis időre fellélegezhet. Hogy a dobozok tartalmát meglátva tudja, hogy az a pénz, ami egy hónapban a rendelkezésére áll, most egy kicsit tovább lesz elég. Vagy jut belőle másra is, mint egyébként. És az anyagi segítségen túl eszébe jut, hogy nem felejtkeztek el róla. Hogy nincs egyedül, mert egy olyan közösséghez tartozik, akik számontartják őt, figyelnek rá. És lehet, hogy pont ennyi kell ahhoz, hogy a jövőtől való félelmet felváltsa a bizakodás, mert az anyagi segítség támaszként szolgálhat a léleknek is.

Lassan gazdára talál az összes csomag. 100 rászoruló idén is meghatott-boldog arccal néz bele a dobozokba. És hogy lesz-e jövőre is? Rajtunk nem múlik! Irodáink nyitva állnak, hogy a kitaposott ösvényen járva újra megteljenek a dobozok.

Segíteni menő! 

Kotáné Cziegler Andrea

Az eredeti cikk a SZERVUSZ magazin 2021/2. számában jelent meg.