Kékes futás

Transzplantált futóként 5. alkalommal álltam rajthoz 2021. szeptember 18-án a 24. Kékes Csúcsfutáson.

Igazi futóidő volt! 19°C, több mint 1300 induló, és fergeteges hangulat. Kékes futás. A táv 11,6 km. Nehézsége nem is ebben rejlik, hanem a 671 méteres szintkülönbségben. Emeletekben számolva mintha 250 emeletet mennénk felfelé, mindig felfelé. Ez az igazi kihívás. Az első 8 km Mátrafüredtől-Mátraházáig még nem is olyan megerőltető. , Az a 3,6 km az igazi gyilkos, ami kiveszi az ember erejét a meredekségével. Fejben nagyon ott kell lenni, a tempóra nagyon kell vigyázni kell.

Több mint 20 éve vagyok csontvelő-transzplantált

Az első csúcsfutásom 2014-ben volt. Ekkor kíváncsi voltam, hogy transzplantáltként hogyan bírom a tempót tartani az egészséges futótársakkal. Aztán valahogy itt ragadtam, ezt a versenyt minden évben meg kell csinálnom. De ez sajnos nem minden évben jött össze.

Valamiért ez más, mint a többi verseny, ; van egyfajta különleges hangulata. Ez a futás a legnehezebb hazai verseny. Kitűnő hangulattal, jó szervezéssel és a legelszántabb futókkal. Tudom, hogy itt csak úgy szabad rajthoz állnom, hogy fejben elhiszem, meg tudom csinálni. Az idei versenyt jobban élveztem, mint az eddigieket. Bár mindegyik évben adott valami pluszt. Szerintem ezen a versenyen az ember mindig feszegeti saját határait.

Célom most az volt, hogy ne gyalogoljak bele – a kőnél 1014 méteren van a cél. Az igazat megvallva ez a tervem most nem sikerült, de ez nem tántorít el attól, hogy jövőre ismét megpróbáljam, még több edzéssel. Az időm mégis fél perccel jobb lett, mint a tavalyi alkalommal.

Az elmúlt évben hosszabb távú edzésekkel félmaratonokat teljesítettem. A Kékes-futás után sikerült az első maratoni távot is teljesíteni. Ebben az évben a jövő évi 2022-ben megrendezésre kerülő Szervátültetettek Európa Bajnokságára rövidebb távú edzésekkel készülök.

Úgy érzem, meg van hozzá a fejlődésbe vetett hitem, hogy mindig lehetek jobb, jobb mint a tavalyi önmagam. Bármit el tudok érni, csak akarnom kell. Már most tudom, hogy jövőre is ott leszek a rajtvonalnál, mert a verseny mottója szerint „A csúcson kell abbahagyni!” évről évre.

Itt ragadom meg az alkalmat, hogy gratuláljak minden teljesítőnek. Jövőre találkozunk!.

Gyertek ti is, ne féljetek a kihívásoktól!.

Zilaj Csaba

Az eredeti cikk a SZERVUSZ magazin 2021/3. számában jelent meg.