Mit jelent számunkra segíteni?

Berente Judit elnök  

Amikor a sokadik műtét és a negyedik akut kilökődés után a kórházi ágyon feküdtem tehetetlenül és kiszolgáltatottan, akkor az kívántam, hogy egyszer az életben nekem még legyen dolgom, és tudjam is csinálni azt. Most van. A tennivalók gyorsan megtalálnak, szerencsére egy olyan csapat vesz körül, akikkel fél szavakból is értjük egymást, és az ügyünk iránt is mindenki elkötelezett. 

Ha valamiben nem is értünk egyet elsőre, igyekszünk elfogadni a véleményét annak, aki az aktuális témában tapasztaltabb, nagyobb a rálátása, és akkor hozzá igazodunk. Onnantól fogva mindannyian egy irányba toljuk a szekeret. Jó érzés látni, ha valami elindul, és jó irányt vesz, melynek eredményeként látjuk az elégedett arcokat, mosolyokat. Mindezekből mi is töltekezünk, tanulunk egymástól és fejlődünk a közös munkában.  

Vajtó-Tilhof Ingrid alelnök 

Mindig tisztában voltam vele, hogy sok embernek van szüksége segítségre, ebben a nehéz időszakban ez a szám pedig csak hatványozódott. Én világ életemben jobban szerettem adni, mint kapni, főleg olyan embereknek, akiket nem ismerek, hisz sohasem vártam hálát tőlük. Kötelességemnek éreztem.

A legjobb dolog abban, hogy segíthetek másokon, hogy jobbá tehetem az életüket, vagy akárcsak szebbé egy napjukat. Ilyenkor öröm látni, hogy mennyire összefognak az emberek, az összetartozás, összefogás érzése tesz boldoggá és motivál. Nem jelent gondot naponta órákat tölteni a gép előtt, és ezzel foglalkozni, ebben a munkában megtaláltam önmagam. 

Dr. Grózli Csaba Stratégiai és orvos igazgató 

Egyszer csak megfoghatónak éreztem a láthatatlan veszélyt, mindazt, ami erre a közösségre várhat járvány idején és utána. Összejött egy olyan csapat, akik megértették, hogy életeket tudunk a helyes információkkal most menteni.

Életemben nem dolgoztam ennyit, pedig multiknál voltam 27 évig. Sokszor hajnalban töprengek a megoldásokon, de leírhatatlan boldogság, amikor ezzel a csapattal másnap kicsiszoljuk és mindenki teljes erővel nyomja. Soha nem éreztem ilyen erőt, ilyen akarást, hogy a 27 év tapasztalatát most felhasználhatom, hogy nem orvosi munkával is lehet életeket menteni. 

Éles Anett donor  

2019 nyarán volt transzplantációnk, a férjemnek adtam vesét, így nagyon át tudjuk érezni nemcsak a kórházak, de a transzplantált, illetve a transzplantáció előtt álló betegek helyzetetét is.

Elhatároztuk, hogy segítünk, amiben tudunk. Jótékonysági gyűjtést indítottunk a Magyar Szervátültetettek Szövetségével összefogva, így az adományok a felhívásra közvetlenük a szövetséghez mennek, amit egészségügyi védőeszközök beszerzésére fordítanak. A beszerzésben is tudtunk segíteni, mindent megtettünk azért, hogy ezek az eszközök (főleg védőmaszkok) mielőbb eljussanak a klinikára és a transzplantáltakhoz. 

Székelyné Burja Ilona gazdasági igazgató

Az én világom a számok birodalmában van, csak kapkodom a fejem, hogy én milyen hitetlen vagyok, nem bíztam az emberi összefogásban, és lám, minden nap érkeznek az adományok a Szövetség számlájára, ki-ki amennyivel tud, hozzájárul a rászoruló szervátültetettek megsegítésére. 

Vírus ide – vírus oda, az élet nem adja fel, ahogy mi sem adtuk, adjuk fel. Minden egyes napért megküzdünk most, hogy segíteni tudjunk sorstársainkon. Ez éltet engem, ezért is szenteltem életemet sortársaim segítésére. A számok azt csiripelik fel a fejjel, minden megoldódik, ahogy most a munkánkat itthon végezzük és néha maszkban fulladozva és kesztyűben tömeg közlekedünk, mert bizony az elszámolási táblázatok nem tűrnek halasztást… Hiszem, hogy a jóakarat az élettel karöltve mindig győzedelmeskedik. 

Kotáné Cziegler Andrea irodavezető 

Fura helyzet, hogy a máskor mindig nyüzsgő, szűkös irodában most egyedül telnek a napjaim. Nap mint nap vállalom a veszélyeket, hiszen rengeteg dolgot kell intézni, postára vinni.

Most én vagyok a meghosszabbított keze a home office-ban dolgozóknak, segítem a munkájukat, hogy az irodai számítógépen tárolt adataikhoz is hozzáférjenek. Lenyűgöz az a ritmusváltás, ahogy mindannyian alkalmazkodtunk az új helyzethez és az a fantasztikus segíteni akarás, amivel ismerősök és ismeretlenek támogatják a szervátültetettek védelmének ügyét. Remélem, ez megmarad akkor is, ha visszatér a békeidő! 

Feszt Tímea koordinátor  

Sok éve állok – örömmel – a segítői oldalon, így a jelenlegi helyzetben is igyekeztem megtalálni a helyemet.  Számomra a mindennapok természetes velejárója, hogy segítséget nyújtok és ez nekem is örömet okoz. 

A koronavírus időszakában is a Magyar Szervátültetettek Szövetségének facebook oldalát, honlapját, kérdőíveit kezeljük Szekeres Mátéval, ezenkívül igyekszem a rengeteg hozzám érkező kérésre, kérdésre is megoldást találni,  valamint az I. sz. Gyermekklinikai munkám alakult át: a vesetranszplantált gyerekek kontroll vizsgálatait és e-recept kéréseit menedzselem. 

 A sors furcsa fintoraként –  a „maradj otthon” felhívást maximálisan betartva – egy otthon elszenvedett lábszártörésnek köszönhetően éreztem át még jobban, hogy milyen érzés kiszolgáltatottnak lenni, de ez csak további megerősítést adott abban, hogy segíteni jó! 

Szekeres Máté fotóriporter 

Számomra a hónapok óta tartó bezárt helyzet nagyon fura és szokatlan. Nem tudok fotózni, nem tudom végezni a mindennapi munkámat. 

Próbálom fejleszteni magamat, pl a videóvágás területén, valamint a rám zúduló rengeteg szabadidő hasznos eltöltését is sikerült megtalálnom: a Magyar Szervátültetettek Szövetségének honlapját fejlesztem,  rendezem és közben remélem, hogy nagyon sokan nézik! 

Nagyon jó érzés az, hogy én is hozzá tudok tenni a szervátültetett emberek életéhez, hogy én is tudok segíteni nekik azzal, hogy az információk – egyre jobban rendszerezve – az én kezem munkája által lesznek elérhetőek.  Mindig is szerettem „svájci bicska” lenni, ami mindenre jó, és a mostani karantén időszakban pont ezzel tudok segíteni a legtöbbet. 

Az eredeti cikk a Szervusz újság 2020/1. számában jelent meg.
Frissítve: 2021.