Nemzetközi szimpózium a transzplantáltak fizikai aktivitásáról Leuvenben

„Exercise is Medicine”, azaz „A mozgás gyógyszer” címmel február 22–23-án rendezett tudományos szimpóziumot a belga Transplantoux Alapítvány, ezzel ünnepelve megalakulásának 10. évfordulóját. A jubileumi rendezvényre mint az Szervátültetettek és Művesekezeltek Európai Sportszövetségének elnöke kaptam meghívást.

A Transplantoux története

A Transplantoux nevű szervezet megszületése nagyon hasonlít a Pingitzer Károly, Horváth Róbert és dr. Schneider Károly együttműködéséből kialakult magyarországi RenBike mozgalomhoz, melynek történetét a 2016/2. számunkban már bemutattuk.

Íme, a Transplantoux története: Lucien a szervátültetés előtt szenvedélyes kerékpáros volt, mindenképpen szerette volna folytatni, de kételkedett abban, hogy vesetranszplantációját követően továbbra is hódolhat a kerekezés szenvedélyének. Dr. Diethard Monbaliu transzplantáló sebész el volt ragadtatva Lucien szándékától, lelkesítette, hogy kerekezzen fel egészen a Ventoux hegy 1912 méteres csúcsáig, és megígérte Luciennek, hogy ő maga is vele tart. Ez volt az út kezdete barátokkal, családtagokkal és önkéntes egészségügyi dolgozókkal. Lucien és Diethard, a beteg és orvosa együtt érték el a hegy csúcsát 2008 nyarán. Ekkor született meg a Transplantoux.

Mi a Transplantoux?

A 2008-as megalapítása óta (ennek történetét lásd a keretben), tehát az elmúlt tíz évben a Transplantoux 400 tagú közösséggé nőtte ki magát, tagjai között van 180 transzplantált beteg, továbbá családtagok, hozzátartozók és orvosi szakszemélyzet. A nonprofit szervezet egész éven át sportprogramokat szervez és motiválja a transzplantáltakat a rendszeres mozgásra. Ezek az események sokrétűek, az alacsony intenzitású mozgástól kezdve, mint például az 5 km-es gyaloglás, az általános állóképesség javításán át egészen a magasabb intenzitású sportokig, mint pl. a sízés, a futás, a kerékpározás, sőt még a triatlon is. Minden tag megtalálja azt a mozgásformát, amelyik legjobban megfelel a személyes érdeklődésének és fizikai erőnlétének.

A Transplantoux közösség lett, ami összehozza az embereket, ahol a szervátültetettek megoszthatják a tapasztalataikat, és nagykövetként tevékenykedhetnek a szervátültetés utáni egészséges életmód érdekében. A Transplantoux minden második évben megszervezi a Mont Ventoux túrát, a mitikus francia hegy meghódítását, kerékpárral és gyalogosan, transzplantált betegek számára. A csoportban a transzplantáltakon kívül jelen vannak orvosok, egészségügyi szakdolgozók, edzők, családtagok és barátok. A túra előkészületei 6–9 hónapig tartanak, melynek egyik legfontosabb része az egyénre szabott, szakszerűen megtervezett edzésmunka.

A Transplantoux arra is törekszik, hogy felhívja a figyelmet és ösztönözze a nyilvánosságot a szervadományozás fontosságára. A transzplantáció minden aspektusát mind nemzeti, mind nemzetközi szinten kiemelik.

Az alapítvány további célja, hogy tájékoztassa a transzplantációs szakembereket az edzés egészségre gyakorolt előnyeiről, és ösztönözze a kormányt, hogy új sport- és rehabilitációs programokba fektessen be, tekintettel annak társadalmi és egészségügyi költségvetéssel kapcsolatos előnyeire.

Ezért a Transplantoux célja a tudományos kutatások ösztönzése és kutatások végzése a testmozgás hosszú távú hatásairól a szervátültetést követően.

A konferencia legérdekesebb előadásai

A konferencia jórészt orvosi előadásokból állt, de megszólalt olyan szervátültetett sportoló, aki több Világjátékon is részt vett, és az Európa és Világszövetség, az ETDSF és WTGF is kapott teret a bemutatkozásra. Az orvos előadók Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Hollandia, Olaszország és Svájc egyetemi klinikáiról érkeztek. Az előadások nagyon sokrétűek voltak.

A nyitó előadásban halhattunk arról, hogy a fizikai aktivitásnak a szív-ér rendszerre, az anyagcserére és mozgásszervi egészségre gyakorolt pozitív hatásait a szakirodalom széles körben ismerteti. Azonban eddig az orvosok fizikai aktivitással kapcsolatos attitűdje a páciensek transzplantációt követő kezelésében meglehetősen óvatos és konzervatív volt. Az újabb tanulmányok sora azt bizonyítja, hogy a szervátültetett betegek fizikai aktivitása megvalósítható, és javítja az egészségi állapotot. Így az irányított testmozgást többé már nem lehet figyelmen kívül hagyni, az orvosok eszköztárának egyik legértékesebb eszköze kell, hogy legyen a szervátültetett betegek kezelésében.

Nagyon érdekes volt az az előadás, ami a transzplantált betegek fizikai aktivitásának nyomon követését tárgyalta, bemutatva, hogy a hordozható eszközök (okostelefon, okosóra stb.) hogyan teszik lehetővé az objektív visszajelzést, hogy a gyakorló orvos és a transzplantált beteg optimálisan beállítsa a napi fizikai aktivitási szinteket.

Egy másik előadás szerint a pszichológiai vizsgálatok a recipiensekben a pszichológiai szorongás magasabb szintjeit mérték, mint az átlagpopulációban. A fizikai aktivitás a transzplantált betegek mindennapi életében a szorongás és a depresszió csökkentésére és az életminőség javítására is irányul. A rendszeres fizikai aktivitást a lelki egészség első kezelésének is lehet tekinteni.

Szó esett arról is, hogy a szervátültetetésen átesett betegek általában nem tesznek eleget a napi fizikai aktivitás ajánlott mennyiségének. Sorra vették azokat az akadályokat, amelyek gátolják őket a rendszeres testmozgásban, és azokat a tényezőket is, amelyek ösztönözik az elkötelezettséget a rendszeres mozgás iránt.

Előremutató volt az az előadás, ami az elit sport tudományos eredményeinek betegekre történő adaptálásának lehetőségeit mutatta be. Az elit sportolókkal foglalkozó szakemberek mindig olyan új stratégiákat keresnek, amelyek növelik a teljesítményt. Valójában a sporttudomány folyamatosan új dolgokat fedez fel az edzéseredmények növelése és a regenerációs folyamatot ösztönző stratégiákban. Ilyenek a magassági edzés, a specifikus periodizációs modellek, a gyors edzés, a táplálékkiegészítés (azaz a kreatin, a savó, a céklalé stb.) Más ergogén* stratégiák találtak utat a sportolók edzési és versenytervezésében. (*Ergogénnek, teljesítményfokozónak tekinthetünk bármilyen módszert és anyagot, étkezési és edzési technikát, amely javítja a teljesítményt és/vagy segíti az edzéshez való adaptációt, növelni képes a testi és a mentális kapacitást. A sportoló hatásukra jobban tolerálja a kimerítő edzéseket, kiküszöböli a fáradtság tüneteit, gyorsabban regenerálódik.) Sok olyan dolog van, amit fel lehet használni a sport tudományából a betegek egészségének és fizikai alkalmasságának optimalizálására is.

Hallhattunk egy tanulmányt arról is, hogy 2013-ban 42 transzplantált kiválasztott csoportja vett részt egy 6 hónapos edzésprogramban, amely felkészítette őket a híres Mont Ventoux túrára, a hegy csúcsáig kerékpárral (25,7 km, átlagos emelkedés: 4,5%, maximális emelkedő: 11%).

A szimpózium foglalkozott a transzplantáció előtti és utáni fizikai aktivitás folyamatosságával is.

A krónikus betegségben szenvedők, így a szervátültetésre váró betegek is fizikailag károsodott állapotban vannak, jellemzően rossz az anyagcseréjük és progresszív izomsorvadásuk van. Ebben a populációban gyakran jelentkezik az alacsony fizikai aktivitás. Mindazonáltal a betegek képességeire szabott fizikai edzés bizonyítottan biztonságos, és képes az inaktivitással kapcsolatos tünetek leküzdésére.

A plenáris előadásokat délután egy négy állomásból álló forgószínpados interaktív szekció váltotta fel, ahol a transzplantáció előtti és utáni fázisok tréningezési lehetőségeit mutatták be az intenzív osztálytól a Mont Ventoux túráig.

Az első szekció témája a várólistán lévő betegek fizikai állapotának javítása volt, akik jellemzően alacsony szintű fizikai aktivitást és fizikai alkalmasságot mutatnak. Az alultápláltság és a krónikus gyulladás tovább befolyásolja a betegek izomtömegét és erősségét. A gyenge fizikai állapot ismert tényező a posztoperatív szövődmények, a kórházi napok és az átültetést követő halálozás szempontjából. Azonban a felmerülő bizonyítékok azt mutatják, hogy az adaptált fizikai aktivitási programok megvalósíthatók és javítják a betegek fizikai állapotát a transzplantációra való előkészítés során.

A második szekcióban arról hallottunk, hogy a transzplantációt követő mobilizációnak a lehető legkorábban el kell kezdődnie. Példákat adtak arra, hogyan kell elindítani a fizikai aktivitást, és hogyan kell szép lassan továbbhaladni, hogy optimálisan ösztönözzék a betegek gyógyulását.

A betegek korai mobilizációjára használt számos eszközt felsorakoztattak. Olyan kerékpárt is bemutatattak, amit lélegeztetett betegek használhatnak ágyban fekve. Ha a betegnek nincs elég fizikai ereje hajtani, akkor elektromos rásegítéssel tud tekerni, de már lélegeztetve az ágyban fekve is mozog.

A harmadik szekció a kórházból kikerülés utáni helyzettel foglalkozott. A betegeket a transzplantáció után átlagosan 2–4 héttel kiengedik a kórházból. Bár az alapvető rehabilitáció a kórházban történik, a fizikai alkalmasság még mindig jelentősen romlott a sebészeti beavatkozás, és a transzplantáció előtti rossz fizikai állapot miatt. Az izomépítésre és az aerob kapacitásra összpontosító gyakorlatok szükségesek a jó fizikai működés érdekében a betegek mindennapi életében. Ehhez elengedhetetlen a betegek képzése, a testmozgásnak a mindennapi élet részévé kell válnia mind az egészséges, mind a klinikai populációban.

A negyedik szekció pedig azokról a transzplantált sportolókról szólt, akik magasabb edzettségi szintet érnek el, mint az átlagos népesség. Azokról, akik az átültetés után az egészséges életmód nagyköveteiként tevékenykednek. Manapság egyre nagyobb számban szerveznek sporteseményeket a transzplantált betegek számára (regionális versenyek, Európa Bajnokság, Világjátékok), amik nem csak sportesemények, de össze is hozzák a betegeket. Ebben a szemináriumban a szervátültetett élsportolók edzési stratégiáit ismerhettük meg, ami segíti őket abban, hogy személyes teljesítménycéljaikat elérjék.

Jelenleg 15 000 ember van az Eurotransplant várólistáján, akiknek életmentő szervátültetésre van szükségük. Az UNOS (United Network for Organ Sharing) szerint minden 10. percben felkerül rá egy-egy új ember. A transzplantáció az egyetlen esélyük a túlélésre.

A transzplantáció nagy trauma testnek és léleknek egyaránt. De sikeres átültetés után normális életet élhetünk. Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás pozitív hatással van a transzplantáció hosszú távú eredményeire, azaz a beültetett szerv túlélésére. Ezért mindazoknak, akik sikeres transzplantáción estek át, kötelességük a beültetett szervre vigyázni, egészséges életmódot élni, amihez hozzátartozik a rendszeres mozgás is.

Chris Thomas a WTGF elnöke ezt így fogalmazta meg előadásában: „Ezzel mondunk köszönetet mindazoknak, akik nélkül ez nem lett volna lehetséges – a donoroknak, családtagjaiknak, az egészségügyi szakdolgozóknak, kutatóknak, gondozóknak… Nélkülük senki sem állhatna a rajtvonalhoz.”

Szerző: Berente Judit