Sebész a konyhában

A szegedi transzplantációs sebész a Konyhafőnök sztárszakácsa is lett 

Nem mindennapi kihívást vállalt az elmúlt hónapokban dr. Rokszin Richárd, a Szegedi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának transzplantációs sebésze: benevezett az RTL Klub Konyhafőnök című gasztro-realityjébe, és egy ország győződhetett meg arról, hogy szenvedélye a sütés-főzés. Bár a versenyből kiesett, nem bánta meg, hogy részt vett benne, mert sokat tanult és jó embereket ismert meg. 

Édesanyám nagyon jó háztartást vezetett. Mindig finomat ettem, még az iskolába vitt szendvics is otthon készült – mondta dr. Rokszin Richárd arról, mi vezette érdeklődését a gasztronómia irányába. Azt is elmondta, hogy amint egészen fiatalon, óvodás korában eldöntötte, hogy orvos lesz, ugyanilyen idősen érdeklődött a sütés-főzés iránt is: édesanyjának rendszeresen segédkezett a konyhában, rengeteget kérdezett tőle és már ekkor sok mindent megtanult. Látta azt is, hogy édesapja, ha ügyeletes volt is, vacsorázni mindig hazajött. – Megtanultam, hogy a jó étkezés az ember életében nagyon fontos – összegezte a lényeget. 

Magyar a szíve, a gyomra 

Egyetemista korában már az évfolyamtársainak, barátainak is gyakran főzött. Akik ehhez hozzá is szoktak, és ha egy ideje ez a program valamiért elmaradt, hiányolták. Szívesen vállalt bográcsos főzést – ez az, amivel sok embert is jól lehet lakatni, közben nagyszerű buli is. Az igazi magyaros ízvilág áll hozzá legközelebb. Szereti a vöröshagymát, a fokhagymát, a paprikát. – Persze, nagyszerű, mondjuk a francia konyha is, de például ha külföldön járok, igyekszem az ottani ismerőseimet megismertetni a hazai ízvilággal, és mindig sikert aratok vele – meséli. Örömmel látja, hogy a modern gasztronómia, a fine dining is felfedezi, újragondolja azokat a magyaros ételeket, amelyek eredetileg a szegény ember konyháján készültek a ház körül fellelhető alapanyagokból, de éppen ezért nagyon táplálóak. – Nekem a szívem és a gyomrom is magyar – hangsúlyozta. 

Magától nem jelentkezett volna 

A betegeim, a kollégáim, a barátok, a rokonság, azaz nagyjából mindenki – válaszolta arra a kérdésre, hogy ki biztatta, jelentkezzen az RTL Klub gasztroshowjába. – Magamtól biztos nem jelentkeztem volna, utólag viszont azt mondom, nagyon sajnálnám, ha nem vettem volna részt benne – jegyzi meg. A műsort már korábban is nézte. A konyhai tudásában biztos volt, abban viszont nem, hogy az ott megkövetelt szép tálalással is boldogul majd. Ez újdonság volt a számára, de miután beválogatták a jelentkezők közül, ezt is megtanulta. – Nagy élmény volt megismerni a séfeket, akik közvetlenek, barátságosak voltak, és a versenytársakat is. Volt itt mindenféle foglalkozású ember. Némelyikkel olyan szoros barátságot sikerült kötni, hogy azóta is tartjuk a kapcsolatot, időnként meg is látogatjuk egymást – mondta el. 

Hatvan perc idegbaj 

– Amikor visszanéztem az adásokat, magamat látva úgy éreztem, ez nem is én vagyok – mondta nevetve. Ugyanis a mindennapi életben egyáltalán nem olyan, mint ott volt: inkább laza, mosolygós, beszélgetős. A felvételek alkalmával viszont végig tapintható volt a feszültség. – Hatvan perc idegbaj. Ellenségem az idő, és folyton beleszólnak, mit csináljak – jellemezte a helyzetet. Eleve újdonság volt a számára egy zsúfolt, idegen konyhában főzni. Otthon nyugodt körülmények között alkot és minden azonnal kézre esik neki. – Ahhoz tudnám az ottani főzést hasonlítani, mintha harctéren operálnék, csata közben, robbanó bombák hangja mellett. Egyébként számomra a műtő a nyugalom szigete: barátok vesznek körül és zene szól – mondta. Ugyanakkor a kamerák előtti szereplésből nagyon sokat tanult. A konyhai tudása is sokat fejlődött az által, hogy megszokta, milyen rövid idő alatt, stresszes helyzetben sütni-főzni. 

Később visszamenne 

A forgatásokra ráment a nyári szabadsága, de egyáltalán nem bánta meg, és amiatt sem búslakodott, hogy végül kiesett a versenyből. Azt mondja, ha újra hívnák, később, némi pihenő után szívesen részt venne benne megint. – Nagyon izgalmas kaland volt – összegezte a tévés szereplést. Ami miatt azóta még ismertebb lett, és ezt az ismertséget szívesen használja például jótékony célokra – nemrégiben 500 adag gulyáslevest főzött a szegedi gulyásfesztiválon, a helyi gyermekklinikát támogatva. 

Szabó Imre 

Az eredeti cikk a Szervusz újság 2020/2. számában jelent meg.