A tanítók és a tanulni való mindenhol jelen van

Idén ünnepli 30 éves jubileumát a hazai szívátültetés. 

A Szövetség ez évi programjait is ennek jegyében állítottuk össze, amit magazinunk témái is tükröznek. Erről a csodáról mesél a szívsebész, a kardiológus, a szakdolgozó. Utóbbi kettővel egy érintett szívtranszplantált, Tóthné Pataki Csilla készített riportot. Az Életmesék rovatunkban pedig egy nem mindennapi családdal ismerkedhetnek meg, olyannal, ahol az édesanyában és két lányában is más szíve dobog, és a harmadik lány is előbb-utóbb szívátültetésre szorul. Mégis minden nehézségük ellenére igyekeznek boldog, kiegyensúlyozott életet élni. Andrea életük legszebb napjának kapcsán meséli el történetüket, és a címlapról is ő és férje, Gergő mosolyognak ránk. A történetük (SZERVUSZ magazin 14-16.oldal) elolvasása után nehéz bármit is mondani, én is átértékeltem az életem…

Tavaly nagy sikerrel zártuk a Millió lépés az életért kihívásunkat, mely a veseátültetés nemzetközi és hazai útját kísérte végig. Az idei jubileum adta az ötletet, hogy folytassuk idén a szív útjával. A 28-29. oldalon az új Millió lépés az életért megújult kihívás munkálatairól olvashatnak, amibe a fejlesztők rengeteg újdonságot terveztek.  A szeptemberben induló, A szív útja kihívás, mindenki számára új lehetőséget hoz a közös, csapatokban történő mozgásra, és sok hasznos információt tudhatunk meg a szív és az erek működésétől egészen a szívtranszplantációig. 

Minden életmentő transzplantáció egy donációval kezdődik.

Az elmúlt évi donációs aktivitásról a covid okozta nehézségekről, és annak szervdonációra gyakorolt hatásairól olvashatnak a Szervkoordinációs Iroda igazgatójának elmúlt évet értékelő cikkében a 20-21. oldalon. És ha már donáció, akkor az élődonoros történet sem maradhat ki ebből a számunkból sem. Egy házaspár nem egyedülálló, de nem mindennapi történetével a 31-32. oldalon ismerkedhetnek meg.  

A május a civil szervezetek életében a beszámolók és a megelőző év értékelésének az ideje. A 22-23. oldalon összefoglaltuk mindazt, amit 2021-ben évben tettünk a szervátültetettek szolgálatában. Ismét egy nagyon mozgalmas év áll mögöttünk. Ahhoz, hogy tervezett programokat meg tudjuk valósítani, egy jól szervezett, jól együttműködő csapat munkájára van szükség. Az elmúlt években a szervezetünk is sokat fejlődött, amiben nagy szerepe van Séra Attila coachnak, jószolgálati nagykövetünknek, aki három éve segíti az iroda és az elnökség működését és a szövetség szervezeti fejlődését. A 24-25. oldalon a közös munka sikereiről, és a sikerekhez vezető útról, a folyamatos tanulásról beszélgetünk vele.    

 A jól együttműködő csapatunkban vannak mindenki számára ismert, gyakran szereplő arcok, és olyanok is, akik nem szeretik a nyilvános szereplést, de odaadóan végzik mindennapi felelősségteljes munkájukat, és akik nélkül nem érhettük volna el a sikereinket. Az Azért maradtam itt, hogy segítsek című cikkben Székelyné Burja Ilonka történetét ismerhetik meg, aki a Civilút Alapítvány Odaadó Díját vehette át.  27 éve veseátültetett, és 12 éve dolgozik a Magyar Szervátültetettek Szövetségénél. 2009-ben több mint egy évig önkéntes segítőként dolgozott éjt nappallá téve azon, hogy a Szövetség működőképes maradjon. Azóta a Magyar Szervátültetettek Szövetségének irányításában főtitkárként és gazdasági vezetőként dolgozik, munkája nélkülözhetetlen a mindennapokban. Szerény segítőkészsége, jobbító szándéka mindannyiunk számára példaértékű.

További elismerésekről is olvashatnak a lap hasábjain. Szabó Lászlót az MPB elnökét és Urr Anitát az MPB főtitkárát a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.  Kiss Erzsébet önkéntes segítőnk a mozgás misszionáriusa pedig a Monspart Sarolta díjat vehette át Novák Katalintól. A velük készült beszélgetések mindannyiunk számára tanulságosak, további fejlődésre ösztönöznek.  

Wayne Dyer szavait idézve:

A tanítók és a tanulni való mindenhol jelen van. Életünk minden egyes perce felkínálja nekünk a lehetőséget, hogy odafigyeljünk.    

Berente Judit

Az eredeti cikk a SZERVUSZ magazin 2022/1. számában jelent meg.